Brüsszel már többször lábon lőtte az EU-t, most pedig a tüdőlövésre készül

Nagy árat fizet Európa az Oroszországgal szembeni szankciókért, miközben az intézkedések továbbra sem érték el a céljukat, vagyis nem sikerült kivéreztetni Moszkva hadigazdaságát. Az energiaszektort érintő büntetőintézkedések már most is jelentősen rontottak az Európai Unió versenyképességén, Brüsszel lépései miatt mind az áramért, mind a gázért a többszörösét fizeti egy európai piaci szereplő, mint egy kínai vagy amerikai versenytárs.

– hangzott el az MCC hétfői kerekasztal-beszélgetésén. Az „Energiaháború és rezsivédelem, ki fizeti a számlát Ukrajna helyett?” elnevezésű rendezvényen Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár, Hortay Olivér, a Századvég energia-és klímapolitikai üzletág-igazgatója, valamint Tóth Máté energiajogász, egyetemi oktató egybehangzóan arra figyelmeztettek, hogy

A rendezvény egyben annak az országjárásnak az utolsó állomása volt, amelynek keretében a résztvevők bemutatták Brüsszel tervét a teljes orosz kőolaj- és földgázbehozatal tilalmáról.

Brüsszel sosem nézte jó szemmel a rezsicsökkentést

Czepek Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszel a kezdetektől azt várja el Magyarországtól, hogy eltörölje a rezsicsökkentést. Megjegyezte, a rezsicsökkentésre fordított költségvetési kiadás pontosan akkora összeg – nagyjából 800 milliárd forint –, mint amennyivel többet kellene fizetnie Magyarországnak, ha alternatív forrásokból pótolná az orosz kőolajat és földgázt.

A miniszterhelyettes az országos energiafórumokon szerzett tapasztalatokról elmondta, az ország bármely részén, politikai nézetektől függetlenül az emberek egyetértenek abban, hogy az energiabeszerzésnek továbbra is nemzeti hatáskörben kell maradnia, nem szabad bonyolult rendszereket alkalmazni és az energiapolitikában nincs helye az ideológiai megközelítésnek. Felidézte, 

amelynek középpontjában a család és a munka áll. A szabályozott rezsiköltségekhez pedig elengedhetetlen a stabil politikai erő, az energiapiaci multikkal szembeni bátor fellépés, valamint az olcsó orosz energiahordozók, valamint az orosz urán a Paksi Atomerőműbe.

Ideológiai döntés írta felül a racionalitást

Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár felidézte, Brüsszel arra kényszeríti a tagállamokat, hogy 2027 december 31-e után egyáltalán nem vásárolhatnak orosz kőolajat és földgázt. A tilalom következményeiről ugyanakkor nem készült hatásvizsgálat, Magyarország pedig sosem kapott kielégítő választ arra a kérdésre, egyáltalán milyen útvonalon és milyen extra költséggel szerezhet be 2028-tól kőolajat és földgázt.

Az államtitkár egyben visszautasította azokat a vádakat, hogy a kormány ne tett volna jelentős lépéseket annak érdekében, hogy alternatív beszerzési útvonalakkal is erősítse az energiaellátást. Emlékeztetett, a nagy 2009-es orosz-ukrán gázvitát követően Szlovénia kivételével minden környező országgal kiépítettük a gázkapcsolatot, minden szomszédos országgal összekötöttük a villamoshálózatot, olajvezeték ugyanakkor csak két irányból fut be Magyarországra.

Nem lehet tudni ugyanakkor, hogy a politikai és egyéb nehézségek leküzdése után egyáltalán az Adria-kőolajvezeték kapacitása elegendő lenne-e, hogy kiváltsa az orosz kőolaj szállítására használt vezetéket. Steiner Attila azt azonban világossá tette, az alternatív útvonalon borítékolhatóan drágábban és messzebbről lehetne beszerezni a kőolajat, ráadásul az orosz olaj feldolgozására vannak hangolva mind a magyarországi, mind a szlovákiai finomítók. 

Hortay Olivér, a Századvég igazgatója arra emlékeztetett, az EU ideológiai döntéseinek 2022-től érzékelhető és rendkívül káros következményei vannak: a korábban 15 eurós árak az erőltetett kínálatszűkítés miatt sosem látott gyorsasággal 40 euróig is felszöktek, de a korrekciót követően is 30 euró körül alakulnak, vagyis megduplázódtak az uniós szankciók hatására.

Hortay emellett felidézte Mario Draghi jelentését az európai versenyképességről, amelyben az egyik legnagyobb versenyhátrányt okozó tényező, hogy az európai vállalatoknak jóval nagyobb energiadíjakat kell kifizetniük, mint az amerikai és kínai versenytársaknak, ezzel jóval drágább az előállítás. A szakértő világossá tette,

Hortay példaként említette, hogy India egy közel Magyarország méretű, óriási olajfeldolgozó kapacitást alakított ki az elmúlt években, szinte a semmiből. Az olcsó orosz olajat Indiában dolgozzák fel és az abból készült üzemanyagot Európa drágán megvásárolja. Vagyis ugyanúgy az orosz alapanyagból készült üzemanyag érkezik a kontinensre, csak jóval drágábban és környezetszennyezőbb módon, mivel csővezeték helyett szállítóhajókon éri el a holland kikötőket. Mindez nem csak az Oroszországgal szembeni szankciókat teszi értelmetlenné, de a szintén ideológia-vezérelt zöldpolitika céljaival is szembe megy, mivel a tengeri szállítás károsanyag-kibocsátása jelentős.

Ukrajna érdekében tényleg bármi jöhet?

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy Brüsszel lényegében Ukrajna óhaját teljesíti az orosz energiaembargó bevezetésével. Ráadásul úgy, hogy a Magyarországra érkező földgáz látja el Szlovákiát, és mind hazánk, mind Szlovákia exportál Ukrajnába is, mivel az Ukrajna energiaszükséglete kielégítéséhez importra szorul az infrastruktúrát ért orosz támadások miatt. Így tehát nincs realitása annak a brüsszeli, szintén ideológia-alapú tervnek, hogy az orosz energiaforrásokat majd az ukrán energia váltja fel és hosszútávon garantálja Európa ellátását.

Tóth Máté energiajogász közben arra hívta fel a figyelmet, hogy

mivel az energiaellátás tagállami hatáskör, amelyre Brüsszel trükkösen, a REPowerEU keretében gyakorol nyomást, vagyis hivatalosan a 2028-tól életbelépő tilalom nem szankciós csomag, amelyhez a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség. A szakértő azt is megjegyezte, az EU kizárólag a közös ellátásbiztonságot hangsúlyozza, miközben nem veszi figyelembe az országok eltérő fogyasztási szokásait és energiaszükségleteit.

A Tisza Párt is a rezsicsökkentés-ellen munkálkodik

Az MCC rendezvényén résztvevő politikusok és szakértők a mindenkori magyar ellenzék rezsicsökkentés-ellenes hozzáállását is kiemelték. Megjegyezték: hiába állítják azt régóta az ellenzéki pártok, hogy a rezsicsökkentés valójában ráfizetés a fogyasztóknak, az összes nemzetközi és hazai felmérés azt mutatja, nálunk a legolcsóbb az áram és a gáz is egész Európában.

Ráadásul a Tisza egyik EP-képviselője, Lakos Eszter nemrég azt állította, Magyarországot is veszélyezteti a Spanyolországban és Portugáliában bekövetkezett súlyos áramszünet. Ezt a szakértők egybehangzóan visszautasították és jelezték, Magyarország Európa közepén van, kiépült hálózati összeköttetéssel a szomszédos országokkal, amely tovább bővül, míg az Ibériai-félsziget az európai hálózat széle. 

Ráadásul a zöldideológiai alapú hibás döntések érdemben hozzájárultak a spanyol GDP kimutatható részében mérhető károkat okozó áramszünethez.

Nem teljesen kilátástalan a helyzet

Czepek Gábor a következményekkel kapcsolatban azt is elmondta, nem teljesen reménytelen a helyzet 2028 után sem. Egyrészt azért, mert Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy megállítsa Brüsszel ámokfutását, másrészt a hazai kapacitások is jelentős fejlesztésen mentek keresztül és ez a folyamat a következő években sem áll meg. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára kiemelte:

Az eredményekkel kapcsolatban a politikus kiemelte, bizonyos napokon már exportált is hazánk villamosenergiát úgy, hogy a múlt évtized elején még az ellátáshoz szükséges áram 30-40 százalékát importálnunk kellett. Czepek Gábor hozzátette: optimista, mivel középtávon a villamosenergia-önellátás lesz a garancia arra, hogy a magyar gazdaság olcsón és fenntartható módon legyen képes hozzájutni a szükséges energiához, ráadásul egy ésszerű, nem ideológia-vezérelt, hatékony zöldstratégia mentén.

Nyitóképünkön a Békés vármegyei földgázkút Nyékpusztán. 

Fotó: MTI/Lehoczky Péter